A 3154 lelket számláló község Délnyugat –Szlovákia Duna menti síkságán a  Mátyusföld közepén kanyargó Dudvág folyó két partján terül el Galántától,  a járási székhelytől 8 km-re délre. Kataszteri területe 3488 ha.  Polgármestere Dobosy Pál mérnök aki 11 tagú képviselőtestülettel közremüködve vezeti a települést. A 2001-es népszámlálási adatok szerint a község lakosságának 67 %-a magyar, 33 % -a szlovák nemzetiségű.
A falu határában már a késő neolit korból származó telepek nyomait találták, valamint az ún. Vezekényi határi dombokon szántás és homokbányászás alkalmával emberi csontok és más régiségek kerültek napvilágra, melyekből megállapították, hogy azok ősmagyar sírokból származnak. Az első írásos emlék 1158-ból való, melyben II. Géza javakat adományozott a nyitrai egyháznak. Az oklevél tartalma szerint „Sely piaci vámjának, halászainak és halászatának egyharmadát a nyitrai egyháznak adományozza.“ A falu lakosai halászok, királyi szolganépek, a pozsonyi vár jobbágyai voltak. 
A 16. században  a falu a Thurzó és a Báthori család birtokához tartozott, majd  a 17. században, mint a semptei uradalom birtoka az  Esterházyak kezébe került.  1553-ban a falunak  17 portája volt. 1828-ban már 1789 lakossal és 256 házzal rendelkezett. A falu lakosságának zöme mezőgazdasággal foglalkozott. Ezt a jellegét a falu 1918 után is megőrizte, amikor megalakult a Csehszlovák Köztársaság. Többen idénymunkásként dolgoztak a Szold birtokon, melynek két szeszgyár  is részét képezte a falu határában.        1938-ban az I. bécsi döntés után Szlovákia magyarlakta részeit Magyarországhoz rendelték, majd 1945-ben, a II. világháború után újból visszacsatolták a területet Csehszlovákiához. 
1946. január 26-án Felsőszeliben is megkezdődött a deportálás, melyben a magyar lakosságot elvitték a csehországi németek helyére Podbořany és Most környékére munkaerőpótlás ürügyén. Összesen 240 családot, 869 személyt érintett ez a rendelkezés, melyből a legtöbben hazatértek,  néhány család  azonban végleg ott maradt. 1947. április 27-én megkezdődött a magyar családok áttelepítése Magyarországra, mely 1949. április 16-ig tartott. Ez idő alatt 247 házból 309 családot, illetve 1145 személyt telepítettek át Magyarországra, főleg Tolna és Baranya megyébe.  Helyükbe magyarországi szlovákok jöttek. 
1949-en megalakult a szövetkezet, melynek fő termelési irányvonala a hagyományos gabonatermelés és állattenyésztés volt. 1990-ben megszűnt, ezt követően többen magángazdálkodásba kezdtek, vállalkoznak. A legutolsó népszámlálási adatok szerint az evangélikus gyülekezet 1102 lelket számlál, élükön Tóth Zsuzsánna lelkésznővel, aki magyar és szlovák nyelvű istentiszteleteket is tart, valamint megalapította az ORA egyházi zenekart és az evangélikus énekkart. A  római katolikus egyházközség lelkipásztora Nagy Pál és a gyülekezete 1452 lelket számlál. A misék magyar nyelven folynak.Felsőszeli határában termálfürdő és rehabilitációs központ épült, mely kitűnő lehetőséget nyújt a pihenni és nyaralni vágyóknak. A faluban  két iskola és óvoda működik. A szlovák iskolát látogató tanulók létszáma a 2005/2006-os tanévben 179, a Széchenyi István Magyar Tanítási Nyelvű alapiskolát 232 tanuló látogatja.   Az iskolában intenzív idegen nyelv-oktatás /német, angol/ valamint  minden érdeklődést kielégítő szakköri tevékenység folyik. A tanulók a különféle tanulmányi versenyeken kimagasló eredményeket érnek el, s így a járás egyik legjobb iskolájaként tartják számon.A községben a kulturális szervezetek közül legnagyobb létszámmal a Csemadok rendelkezik. Célkitűzése a magyar kulturális hagyományok ápolása és átörökítése a következő nemzedékeknek. A hagyományápolás mellett az összetartást, a nemzeti hovatartozás érzését is erősítik. Működő csoportjaik rendszeresen fellépnek a helyi és a környék kulturális rendezvényein. Így a Rozmaring éneklőcsoport, a Mátyus tánccsoport, valamint a fiatalok szerveződésében /FIKUSZ/ levő leánykar, tánckar, irodalmi színpad mind a falu hírnevét hivatottak öregbíteni határon innen és túl. Hagyományos rendezvényeik közé tartoznak a Nótaest, Szüreti ünnepség, Karácsonyi koncert.  Danajka Lajos Patria Díjjal kitüntetett helytörténész a kezdetektől fogva tagja a Csemadok helyi szervezetének,  s kitartóan kutatja Felsőszeli múltjával kapcsolatos adatokat. Eddig három könyve jelent meg.A Nyerges Lovasklub évente megrendezi a Lovastalálkozót és Lóvásárt valamint részt vesz a szüreti díszes felvonuláson is.A falusi könyvtárban lehet internetezni,  az olvasás megszerettetésére különböző érdekes programokat szerveznek.    Az Önkormányzat a Falunapok, Kézművestábor, Idősek napja megszervezésével színesíti a helyi kulturális életet.

Polgármester

Ing. Dobosy Pál 

Tovább információk Felsőszeliről.... www.hornesaliby.sk

ELÉRHETŐSÉGEK :

• e-mail: hornesaliby@hornesaliby.sk
• telefon: 00421(0)317852399, 203-as vagy 206-os mellék
• fax: 00421(0)317852412