A falu 8 kilométerre fekszik Galántától, a Duna menti alföldön és a Dudvág folyó mindkét felén terül el. Mezőgazdasági falunak számított régen is és ma is. Jelenleg 20 magángazdálkodó van a faluban, akik a Felsőszeli területén levő mezőgazdasági területeken gazdálkodnak. A falunak óriási lehetőségei vannak az idegenforgalom fejlesztése és turizmus terén. A falu területén található ugyanis a Galánta és Vágsellye közötti termálfürdő, mely a mezőgazdasági jellegű falut a jövőben turistaközponttá alakíthatja. E célból kezdődött 2000-ben a termálfürdő területének újraélesztése. Nyaralóközpontok létesültek, új medencék és vízicsúszda építése zajlott, mely fokozatosan folytatódik.

Felsőszeli területén már az újkőkorban laktak emberek. A község területén végzett ásatások a lengyeli kultúra népének nyomait tárták fel. A magyar törzsek a 10. században – a Nagymorva Birodalom bukása után – telepedtek meg ezen a vidéken. A falut Zele alakban a pannonhalmi apátság oklevelében, majd 1237–1240-ig Alsószelivel együtt UTRAQUE ZELI-ként említik, jelentése “mindkét Szeli”. A pannonhalmi kolostor uradalmának része volt. Kiváltságait 1523-ban kapta, de várossá nem fejlődött. A falu a 16. században a Thurzó és a Báthori-család, majd a 17. században az Esterházyak semptei uradalmához tartozott. 1817-ig a cseklészi uradalom része volt.

A falu elnevezése feltehetőleg a 14. századból ered. 1324-ben Coradus de ZYLI-ként említik. 1828-ban már 1789 lakos élt itt 256 házban. Főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Mezőgazdasági jellegét 1918 után, a Csehszlovák köztársaság megalakulása után is megőrizte. Sokan idénymunkásként dolgoztak Szolda földbirtokos földjein. A falu területét az 1938-as bécsi döntés értelmében Magyarországhoz rendelték, majd 1945-ben, a második világháború után újból visszacsatolták Csehszlovákiához. A háborút követő években sok magyar családot deportáltak ki Csehországba. Többségük visszatért, néhányan azonban ott maradtak. A államok közötti egyezmény értelmében 1947–1948-ban végrehajották a lakosságcserét. Ez alapján a felsőszeli magyar családokat Magyarországra telepítették és helyükre magyarországi szlovák telepesek kerültek.

1949-ben megalapították a helyi szövetkezetet. 1953 után a falu gazdasági fejlődésnek indult. Termálfürdő létesétését kezdeményezték, melynek területe részben Felsőszelihez, részben Deákihoz tartozik. Ma már újra folyik a magángazdálkodás a faluban. Felsőszelinek 1996-ban 3079 lakosa volt, 1207 házzal és 27 utcával.

Jelenleg 3112 lakosa van a községnek.

A község területéhez tartozik Körtvélyes /Hrušov/ település is.

A falunak 2 temploma van: a Szent Lőrinc diakónus és veterán tiszteletére emelt római-katolikus templom és az evangélikus templom.

A faluban a következő szervezetek működnek aktívan, és ezzel kiveszik részüket a község kulturális életéből: Matica slovenská helyi szervezete, Csemadok helyi szervezete, FIKUSZ, Nyugdíjasklub, Állatbarátok kinológiai klubja, Sportlövészeti Klub, Szlovák Turisták Klubja, Felsőszeli Testnevelési Egyesület, Kisállattenyésztők Szlovákiai Szövetségének Felsőszeli Alapszervezete, Tűzoltó Egyesület, helyi lovasok Nyerges Polgári Társulása, Poľovnícke združenie DROP.

Tovább információk Felsőszeliről.... www.hornesaliby.sk

ELÉRHETŐSÉGEK :

• e-mail: hornesaliby@hornesaliby.sk
• telefon: 00421(0)317852399, 203-as vagy 206-os mellék
• fax: 00421(0)317852412

A falu 8 kilométerre fekszik Galántától, a Duna menti alföldön és a Dudvág folyó mindkét felén terül el. Mezőgazdasági falunak számított régen is és ma is. Jelenleg 20 magángazdálkodó van a faluban, akik a Felsőszeli területén levő mezőgazdasági területeken gazdálkodnak. A falunak óriási lehetőségei vannak az idegenforgalom fejlesztése és turizmus terén. A falu területén található ugyanis a Galánta és Vágsellye közötti termálfürdő, mely a mezőgazdasági jellegű falut a jövőben turistaközponttá alakíthatja. E célból kezdődött 2000-ben a termálfürdő területének újraélesztése. Nyaralóközpontok létesültek, új medencék és vízicsúszda építése zajlott, mely fokozatosan folytatódik.

Felsőszeli területén már az újkőkorban laktak emberek. A község területén végzett ásatások a lengyeli kultúra népének nyomait tárták fel. A magyar törzsek a 10. században – a Nagymorva Birodalom bukása után – telepedtek meg ezen a vidéken. A falut Zele alakban a pannonhalmi apátság oklevelében, majd 1237–1240-ig Alsószelivel együtt UTRAQUE ZELI-ként említik, jelentése “mindkét Szeli”. A pannonhalmi kolostor uradalmának része volt. Kiváltságait 1523-ban kapta, de várossá nem fejlődött. A falu a 16. században a Thurzó és a Báthori-család, majd a 17. században az Esterházyak semptei uradalmához tartozott. 1817-ig a cseklészi uradalom része volt.

A falu elnevezése feltehetőleg a 14. századból ered. 1324-ben Coradus de ZYLI-ként említik. 1828-ban már 1789 lakos élt itt 256 házban. Főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Mezőgazdasági jellegét 1918 után, a Csehszlovák köztársaság megalakulása után is megőrizte. Sokan idénymunkásként dolgoztak Szolda földbirtokos földjein. A falu területét az 1938-as bécsi döntés értelmében Magyarországhoz rendelték, majd 1945-ben, a második világháború után újból visszacsatolták Csehszlovákiához. A háborút követő években sok magyar családot deportáltak ki Csehországba. Többségük visszatért, néhányan azonban ott maradtak. A államok közötti egyezmény értelmében 1947–1948-ban végrehajották a lakosságcserét. Ez alapján a felsőszeli magyar családokat Magyarországra telepítették és helyükre magyarországi szlovák telepesek kerültek.

1949-ben megalapították a helyi szövetkezetet. 1953 után a falu gazdasági fejlődésnek indult. Termálfürdő létesétését kezdeményezték, melynek területe részben Felsőszelihez, részben Deákihoz tartozik. Ma már újra folyik a magángazdálkodás a faluban. Felsőszelinek 1996-ban 3079 lakosa volt, 1207 házzal és 27 utcával.

Jelenleg 3112 lakosa van a községnek.

A község területéhez tartozik Körtvélyes /Hrušov/ település is.

A falunak 2 temploma van: a Szent Lőrinc diakónus és veterán tiszteletére emelt római-katolikus templom és az evangélikus templom.

A faluban a következő szervezetek működnek aktívan, és ezzel kiveszik részüket a község kulturális életéből: Matica slovenská helyi szervezete, Csemadok helyi szervezete, FIKUSZ, Nyugdíjasklub, Állatbarátok kinológiai klubja, Sportlövészeti Klub, Szlovák Turisták Klubja, Felsőszeli Testnevelési Egyesület, Kisállattenyésztők Szlovákiai Szövetségének Felsőszeli Alapszervezete, Tűzoltó Egyesület, helyi lovasok Nyerges Polgári Társulása, Poľovnícke združenie DROP.

Tovább információk Felsőszeliről.... www.hornesaliby.sk

ELÉRHETŐSÉGEK :

• e-mail: hornesaliby@hornesaliby.sk
• telefon: 00421(0)317852399, 203-as vagy 206-os mellék
• fax: 00421(0)317852412