Testvérkapcsolat

 

A kitelepítés története

Felsőszeli

A falu 8 kilométerre fekszik Galántától, a Duna menti alföldön és a Dudvág folyó mindkét felén terül el. Mezőgazdasági falunak számított régen is és ma is. Jelenleg 20 magángazdálkodó van a faluban, akik a Felsőszeli területén levő mezőgazdasági területeken gazdálkodnak. A falunak óriási lehetőségei vannak az idegenforgalom fejlesztése és turizmus terén. A falu területén található ugyanis a Galánta és Vágsellye közötti termálfürdő, mely a mezőgazdasági jellegű falut a jövőben turistaközponttá alakíthatja. E célból kezdődött 2000-ben a termálfürdő területének újraélesztése. Nyaralóközpontok létesültek, új medencék és vízicsúszda építése zajlott, mely fokozatosan folytatódik.

Felsőszeli területén már az újkőkorban laktak emberek. A község területén végzett ásatások a lengyeli kultúra népének nyomait tárták fel. A magyar törzsek a 10. században – a Nagymorva Birodalom bukása után – telepedtek meg ezen a vidéken. A falut Zele alakban a pannonhalmi apátság oklevelében, majd 1237–1240-ig Alsószelivel együtt UTRAQUE ZELI-ként említik, jelentése “mindkét Szeli”. A pannonhalmi kolostor uradalmának része volt. Kiváltságait 1523-ban kapta, de várossá nem fejlődött. A falu a 16. században a Thurzó és a Báthori-család, majd a 17. században az Esterházyak semptei uradalmához tartozott. 1817-ig a cseklészi uradalom része volt.

A falu elnevezése feltehetőleg a 14. századból ered. 1324-ben Coradus de ZYLI-ként említik. 1828-ban már 1789 lakos élt itt 256 házban. Főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Mezőgazdasági jellegét 1918 után, a Csehszlovák köztársaság megalakulása után is megőrizte. Sokan idénymunkásként dolgoztak Szolda földbirtokos földjein. A falu területét az 1938-as bécsi döntés értelmében Magyarországhoz rendelték, majd 1945-ben, a második világháború után újból visszacsatolták Csehszlovákiához. A háborút követő években sok magyar családot deportáltak ki Csehországba. Többségük visszatért, néhányan azonban ott maradtak. A államok közötti egyezmény értelmében 1947–1948-ban végrehajották a lakosságcserét. Ez alapján a felsőszeli magyar családokat Magyarországra telepítették és helyükre magyarországi szlovák telepesek kerültek.

1949-ben megalapították a helyi szövetkezetet. 1953 után a falu gazdasági fejlődésnek indult. Termálfürdő létesétését kezdeményezték, melynek területe részben Felsőszelihez, részben Deákihoz tartozik. Ma már újra folyik a magángazdálkodás a faluban. Felsőszelinek 1996-ban 3079 lakosa volt, 1207 házzal és 27 utcával.

Jelenleg 3112 lakosa van a községnek.

A község területéhez tartozik Körtvélyes /Hrušov/ település is.

A falunak 2 temploma van: a Szent Lőrinc diakónus és veterán tiszteletére emelt római-katolikus templom és az evangélikus templom.

A faluban a következő szervezetek működnek aktívan, és ezzel kiveszik részüket a község kulturális életéből: Matica slovenská helyi szervezete, Csemadok helyi szervezete, FIKUSZ, Nyugdíjasklub, Állatbarátok kinológiai klubja, Sportlövészeti Klub, Szlovák Turisták Klubja, Felsőszeli Testnevelési Egyesület, Kisállattenyésztők Szlovákiai Szövetségének Felsőszeli Alapszervezete, Tűzoltó Egyesület, helyi lovasok Nyerges Polgári Társulása, Poľovnícke združenie DROP.

Tovább információk Felsőszeliről.... www.hornesaliby.sk

ELÉRHETŐSÉGEK :

A falu 8 kilométerre fekszik Galántától, a Duna menti alföldön és a Dudvág folyó mindkét felén terül el. Mezőgazdasági falunak számított régen is és ma is. Jelenleg 20 magángazdálkodó van a faluban, akik a Felsőszeli területén levő mezőgazdasági területeken gazdálkodnak. A falunak óriási lehetőségei vannak az idegenforgalom fejlesztése és turizmus terén. A falu területén található ugyanis a Galánta és Vágsellye közötti termálfürdő, mely a mezőgazdasági jellegű falut a jövőben turistaközponttá alakíthatja. E célból kezdődött 2000-ben a termálfürdő területének újraélesztése. Nyaralóközpontok létesültek, új medencék és vízicsúszda építése zajlott, mely fokozatosan folytatódik.

Felsőszeli területén már az újkőkorban laktak emberek. A község területén végzett ásatások a lengyeli kultúra népének nyomait tárták fel. A magyar törzsek a 10. században – a Nagymorva Birodalom bukása után – telepedtek meg ezen a vidéken. A falut Zele alakban a pannonhalmi apátság oklevelében, majd 1237–1240-ig Alsószelivel együtt UTRAQUE ZELI-ként említik, jelentése “mindkét Szeli”. A pannonhalmi kolostor uradalmának része volt. Kiváltságait 1523-ban kapta, de várossá nem fejlődött. A falu a 16. században a Thurzó és a Báthori-család, majd a 17. században az Esterházyak semptei uradalmához tartozott. 1817-ig a cseklészi uradalom része volt.

A falu elnevezése feltehetőleg a 14. századból ered. 1324-ben Coradus de ZYLI-ként említik. 1828-ban már 1789 lakos élt itt 256 házban. Főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Mezőgazdasági jellegét 1918 után, a Csehszlovák köztársaság megalakulása után is megőrizte. Sokan idénymunkásként dolgoztak Szolda földbirtokos földjein. A falu területét az 1938-as bécsi döntés értelmében Magyarországhoz rendelték, majd 1945-ben, a második világháború után újból visszacsatolták Csehszlovákiához. A háborút követő években sok magyar családot deportáltak ki Csehországba. Többségük visszatért, néhányan azonban ott maradtak. A államok közötti egyezmény értelmében 1947–1948-ban végrehajották a lakosságcserét. Ez alapján a felsőszeli magyar családokat Magyarországra telepítették és helyükre magyarországi szlovák telepesek kerültek.

1949-ben megalapították a helyi szövetkezetet. 1953 után a falu gazdasági fejlődésnek indult. Termálfürdő létesétését kezdeményezték, melynek területe részben Felsőszelihez, részben Deákihoz tartozik. Ma már újra folyik a magángazdálkodás a faluban. Felsőszelinek 1996-ban 3079 lakosa volt, 1207 házzal és 27 utcával.

Jelenleg 3112 lakosa van a községnek.

A község területéhez tartozik Körtvélyes /Hrušov/ település is.

A falunak 2 temploma van: a Szent Lőrinc diakónus és veterán tiszteletére emelt római-katolikus templom és az evangélikus templom.

A faluban a következő szervezetek működnek aktívan, és ezzel kiveszik részüket a község kulturális életéből: Matica slovenská helyi szervezete, Csemadok helyi szervezete, FIKUSZ, Nyugdíjasklub, Állatbarátok kinológiai klubja, Sportlövészeti Klub, Szlovák Turisták Klubja, Felsőszeli Testnevelési Egyesület, Kisállattenyésztők Szlovákiai Szövetségének Felsőszeli Alapszervezete, Tűzoltó Egyesület, helyi lovasok Nyerges Polgári Társulása, Poľovnícke združenie DROP.

Tovább információk Felsőszeliről.... www.hornesaliby.sk

ELÉRHETŐSÉGEK :

Bietigheim

A Rasstadt és Karlsruhe városok között fekvő Bietigheim folyamatosan fejlődő, magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó, 6000 fős, körzetközponti település. Területe 1390 hektár, melyből a 493 ha erdő, a 663 ha szántó és a 32 ha ipari negyed mellett 202 hektáros lakóterületet foglal magába.

Az 1000 éves múltú község első írásos emléke 991-ből származik. Számos szecessziós építészeti remek maradt fenn, pl. a Polgármesteri Hivatal és az un. Öreg Templom, melynek megépítése során először vették figyelembe a nyugodt környezetbe helyezés, a könnyű megközelíthetőség szempontjait. A községet szép, parkosított környezet jellemzi : a központ számos virágos, fás, pados pihenőhelye a kellemes vásárlásra csalogat.

Sok civil szervezet működése révén, melyek a kulturális, sport, szabadidős tevékenységek hosszú sorát fedik le, aktivizálják a település apraját-nagyját. Bietighemben mind az itt lakók, mind az ide látogatók számos szórakozási lehetőséget találnak :  vasúton sok nevezetes látnivaló néhány percen belül elérhető, pl. Baden-Baden. A badeni tartományt jellemző gasztronómiai különlegességek is gyakran csábítják el a turistákat, különösen a spárgából készült ínyencségek kínálata bőséges, hiszen a település a „badeni spárgaút” része.  Nyaranta számos sörkert működik, így biztosan nem marad szomjas az utazó. A francia-német határon fekvő Pamina Rajna Park különleges látványosságot kínál : a Felső-rajna táj életét tájházak, múzeumok mutatják be, az élővilágot az ökoparki bemutatókon ismerhetik meg. A sportot kedvelők kiépített kerékpárúton is bejárhatják a környéket.

Polgármester

Constantin Braun

Bővebb információkért és a települést jól jellemző fotókért, kérjük keressék fel testvértelepülésünk honlapját az alábbi linken : www.bietigheim.de

Megszakítás